Mostanában kicsit sok negatív téma volt a blogon, ideje bedobni valami inspirálót is. 
A szorongásoldó Lélekápolás hírlevélsorozatban van egy olyan hírlevél, amelyik arról szól, hogy a pozitív céloknak milyen kellemes hatásuk van az 
életünkre. Arról, hogy akinek vannak saját pozitív, építő céljai, aki nem hagyta magából “kinevelni” a gyerekkori vágyait mindenféle indokokkal, aki mert kicsit szembemenni az árral, az sokkal jobban (nem feltétlenül könnyebben) elboldogul az életében, mint akinek nincsenek ilyen céljai. És erről azért fontos beszélni, mert ahogy látom, az emberek 80%-a csak vegetál, állati szinten sodródik az eseményekkel egész életében. És ettől van a szorongásuk: teljesen a külvilág változásaitól és szeszélyeitől függnek… és eszükbe sem jut, hogy célok alkotásával és munkával befolyásolni tudnák a külvilágot!
Lélekápolás kulisszatitok következik: amikor írok valamiről a blogon, többféle szempontot figyelembe veszek a témaválasztásnál. Az egyik ilyen szempont az, hogy mire keresnek az emberek az Interneten – van olyan felület, ahol meg lehet nézni, hogy hány ember ír be a Google-ba bizonyos keresőkifejezéseket, mert arra van kereslet, nekem azokkal a témákkal kell foglalkozni… És eléggé el szoktam gondolkozni azon, hogy lehet az, hogy a negatív állapotot, például betegséget kifejező kulcsszavakat (“félelem”, “szorongás”, “depresszió”, “pánikbetegség”, “betegség”, nem is írom tovább, mert nagyon mélyre visz a felsorolás) tízszer annyian keresik, mint a megoldáshoz vezető utakat (az előbbiek megoldása, kezelése, leküzdése, legyőzése, lelki okai, az egészség különféle szókapcsolatai és így tovább). És úgy látom, hogy aki a szorongásra keres, az nem fog az én honlapomon maradni, ahol megadom a lökéseket az egészséghez vezető úton… Mert ahogy látom, az emberek arra keresnek, ami a céljuk - tehát sokaknak az a célja, hogy betegek maradjanak! Nyilván, mert nem 
tudják, hogy milyen jó érzés egészségesnek lenni, hogy milyen jó dolog pozitív célként felállítani az egészséget, a bőséget és a boldogságot. Vagy mert azt hiszik, hogy a vegetálás a normális az életben, vagy éppen azt, hogy nem érdemes kitűzni célokat, mert jelenleg nincs hozzá eszközük és egyéb forrásuk, hogy elérjék azt.
Hogy ezt némiképp megváltoztassuk, maradjunk az utolsónál: hol van az eszköz a célok eléréséhez? Itt megint egy Lélekápolás kulisszatitok következik. Amikor a babázás mellett vágytam valami munkára, és különféle hatások miatt úgy döntöttem, hogy pszichológusféle leszek, mert ezt amúgy sem tudom nem csinálni, és mindig is sokan jöttek hozzám tanácsért, akkor nem nagyon volt “hivatalos” eszközöm a tevékenység végzéséhez. Tanultam előtte sok mindent, és voltak saját, bevált módszereim is (egyikről írtam a könyvemben), de valami még hiányzott. De erre a valamire csak három hónapot kellett várnom a Lélekápolás honlap elindításától számítva: mert akkor megérkezett az életembe az ÉFT, mint eszköz! Örök hálám érte Vonzó Verának, akinek még nem mondtam köszönetet, de most megteszem. És ugyanez volt akkor is, amikor a férjem céges számítógépét, amin sokat dolgoztam, visszavette a cég, és kétségbeestem, hogy hogyan fogok én most dolgozni? Ekkor az egyik angyali szomszédom “megdobott” egy régebbi számítógéppel, amit azóta is sikerrel használok, és amit ismét csak nem tudok eléggé megköszönni neki!
Tehát, ha határozottan kitűzöd a célt, az eléréséhez az eszköz, a hogyan már részletkérdés.
Még éppen aktuális, hogy egy kedves barátnőmnek, Vidi Ritának ma lehet utoljára jelentkezni a célkitűzés tanfolyamára. Itt vannak a részletek (jelezd neki, hogy tőlem jöttél, jelszó: lélekápolás!).
http://www.hosnok.hu/tanfolyam/
Te hogy állsz a célokkal?
